Kőszeg (B5) A Dunántúl legszebb kisvárosában egyenes utcát nem találni, a nyomvonal, az utcaszerkezet ugyanis a középkor óta mit sem változott. A 17–18. századi színes, barokk, klasszicista lakóházak is ehhez igazodva épültek fel. A történelmi központban álló, inkább kastélynak, mint erődnek épült várnak és kapitányának, Jurisics Miklósnak nevét 1532-ben tanulta meg Európa, amikor a kisszámú védő megállította a Bécs ellen vonuló török sereget. A törökök 11 órakor mentek el a falak alól, s a magyarok győzelme emlékére Kőszegen azóta is harangoznak 11 órakor.
Nemcsak a város, hanem határának szőlőültetvényei és borai is híresek. Kőszeg- hegyalja szőlősgazdái a csak itt ismert hagyományt követve minden tavasszal bevonulnak a városba, hogy ünnepélyesen bemutassák a friss szőlőhajtásokat. Ezután berajzolják a hajtásokat az úgynevezett „Szőlő Jövések Könyvébe”, amit 1740 óta vezetnek. A könyv európai kultúrtörténeti ritkaság.

Írott-kő Natúrpark Kőszegről erdők között visz fel az út a Dunántúl legmagasabb csúcsára, a 883 méter magas Írott-kőre (B5). A hegy tetején álló kilátónál húzódik az osztrák–magyar határ. A ritka növényekben gazdag hegy rejti a térség első erődjét, a hatszáz méter magas sziklaormon épült kora Árpád-kori Felsővárat.
A hegyről lezúduló patakok partján apró, szép falvak épültek. Velemben (B5) régi fahíd ível át a patakon. A falu határában magasodó hegyen áll a híres, 13. századi Szent Vid-kápolna. A szomszédos Bozsokon (B5) nemcsak az Alpok közelsége miatt különlegesen kristálytiszta és gyógyító a levegő, hanem a táj vízbősége miatt is. A falu a 17. századi kastélyáról és annak ősparkjáról nevezetes.
A közeli Cák (B5) község pedig a zsúptetejű, fehérre meszelt műemlék pincesorról és több száz éves diófáiról híres.

Szombathely (B5) Pannónia városai közül talán Szombathely a legbüszkébb kétezer éves múltjára. Itt használják legtöbbször városuk római kori elnevezését, kulturális rendezvények, nemzetközi táncversenyek, szálloda, tér viseli a Savaria nevet. Sőt, Szombathelyen működik Európa „legnagyobb légiója”, a Savaria légió. Tagjai a város lokálpatrióta polgárai, akik a különböző rendezvényeken ókori katonai öltözetben, a régi fegyverek pontos másait viselve felvonulnak. (A korhű jelmez 45 kilót nyom.)
Savariát Claudius császár alapította 43-ban, az északra tartó Borostyánkő út mentén, s a forgalomból a város gyorsan gazdagodott. Négyszáz esztendős dicsőségének egy mindent elpusztító földrengés vetett véget. Az ókori épületrészek, szobortöredékek és a híres Borostyánkő út 50 méteres szakasza, a helytartói palota mozaikjának részletei az úgynevezett romkertben és a Dunántúl legnagyobb múzeumában, a Savaria Múzeumban láthatóak. Még egy érdekesség: a 2. században Pannóniát is meghódította az egyiptomi eredetű Ízisz-kultusz. Az istennő ókori szentélye az ország egyik legjobb állapotban megőrzött zsinagógája közelében áll. A középkori Szombathely jelentéktelenebb város volt, csak a 18. században kezdett újra fejlődni. Mária Terézia császárnő püspökséget alapított a városban, s ezzel nagyszabású építkezések kezdődtek. S egyben a római kori múlt feltárása is, az első leletekre ugyanis az új székesegyház alapozásakor bukkantak. Szombathely városképét a 18–19. századi barokk és klasszicista épületek határozzák meg, a kanonokház, a copf stílusú püspöki palota, a székesegyház. A város legelső ábrázolását (1749) a Szent Erzsébet- templom egyik mellékoltáránál láthatjuk.
A Szent Márton-templom helyén már a 9. században templom állt. A legenda szerint itt volt a franciaországi Tours város szentté avatott püspökének szülőháza. A várost már évszázadokkal ezelőtt Szent Márton-kultuszhelyként emlegették Európa-szerte.

Sárvár (C5) A Rába-parti városban látható az ország egyik legszebb kastélymúzeuma. A pazar berendezésen kívül a vár különlegességei a török háborúk csatajeleneteit ábrázoló, 17. századi freskók.
A város gyógy- és élményfürdője messze földön ismert, a sótartalmú gyógyvíz reumatikus megbetegedések, törések utáni rehabilitáció, nőgyógyászati panaszok esetén különösen ajánlott.

Somló Sárvár közelében találjuk a 433 méter magas vulkanikus hegyet, melynek lejtőin minőségi szőlő terem. Megkóstolhatjuk például a nászéjszakára ajánlott „juhfark” elnevezésű bort. A hiedelem szerint segít abban, hogy fiú utódok szülessenek. Azt mondják, Mária Terézia osztrák császárnő lefekvés előtt mindig megivott egy pohárral. Tizenhat gyereke született. A borvidék központjából, Somlóvásárhelyről (D5) nemcsak a nyitott pincékhez, hanem a 15. századi Szent Margit-kápolnához vagy a somlói várromokhoz is kirándulhatunk.