Székesfehérvár (E–F5) A 20. század utolsó évtizedében az ország legdinamikusabban fejlődő városa lett, ahol az évezredes múlt találkozik a nagyiparral és a csúcstechnológiával. A városközpont romantikus sikátoraiban, rejtett udvarain még ma is különleges helyekre bukkanhatunk. A lószerszámkészítő 1906-tól működő, bőrszagú műhelyére, a Fekete Sas Patikamúzeumra, a Babagyűjteményre, vagy a helyi órásmester készítette új harangjátékra. Minden órában királyfigurák sétálnak elő a szerkezetből a harangok szavára. A 972-ben alapított Székesfehérvár – régi nevén Alba Regia – a királyok városa. A várost Géza fejedelem alapította. A középkori bazilika a magyar királyok koronázó- és temetkezőhelye volt; főtemplomában harminchét magyar uralkodót koronáztak, tizenötöt temettek, köztük az államalapító István királyt. A 11. századi bazilikának, ami évszázadokig az ország legjelentősebb épülete és a törvénykezés központja volt, ma már csak maradványai láthatók a középkori romkertben. Itt találjuk Szent István mauzóleumát, s benne díszes szarkofágját. Az államalapító koponyaereklyéje pedig a mai, barokk stílusú püspöki székesegyházban látható.
Fehérváron őrizték a Szent Koronát, a levéltárat, s tartottak országgyűléseket. A barokk belváros egyik legszebb terén látható az egyik koronázási jelvényt, az Országalmát ábrázoló kőszobor, ami Fehérvár jelképévé vált. Mögötte találjuk az 1600-as évek elején már álló barokk városházát, amelyhez később a copf stílusú Zichy-palotát is csatolták. A város legrégebbi, épségben fennmaradt épülete a 15. századi Szent Anna-kápolna.
És még egy érdekesség: Székesfehérváron a 16. században nagy számban telepedtek le rác iparosok. Az utókornak megőrzött, szépen restaurált egykori házaik, bizánci és rokokó stílust egyesítő ikonosztázt rejtő templomuk ma látványos skanzen. A szabadtéri múzeumot, ahol ma tejipari múzeum és kézművesek háza is működik, a műemlékek méltó megőrzéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki.

Velencei-tó (F5) Európa legmelegebb tava, nyaranta 26-28 °C fokos is lehet. A Budapest és a Balaton között csaknem félúton található Velencei-tavat – amelynek partján már a rómaiak is megfordultak – sokáig halászfalvak vették körül. A vízre kifutó udvarok, a bárkák, a hal tárolására szolgáló jégvermek már rég eltűntek a településekről. Azonban a Velencei-tó ma az egyik legkedveltebb üdülőközpont és horgászparadicsom Magyarországon. Átlagosan másfél méter mély, így kisgyerekes családok is szívesen felkeresik. Agárd (F5), a tó legnépszerűbb fürdőhelye egyben a vízi sportok – szörf, vitorlázás – központja. A tó északi részén emelkedő Velencei-hegység a gyalogos turisták egyik kedvenc terepe.

Tác-Gorsium (E5) Az ország legnagyobb szabadtéri múzeuma és régészeti parkja. A római kori település romjait Tác községtől éppen egy római mérföldre (1480 m) találták meg. Eredetileg katonai tábor volt itt, majd Pannónia vallási központja és a tartománygyűlések színhelye lett Gorsium. A több mint negyven éve tartó ásatások során feltárták a városfalakat, kapukat, a fórumot, templomokat, szentélyeket, fürdőket, palotákat.

Mór (E5) A vidék a boráról, a Móri ezerjóról híres. Már a rómaiak is tudták, hogy a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó árok remek bortermelő hely, és foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A magyarok betelepedése után is folytatódott a borászat. Az ezerjó a térség egyik legjellegzetesebb ősi magyar borfajtája. A kisváros, Mór présházai, borospincéi a Vértes mészkövéből épültek.