Veszprém (D–E5) A legszebb fekvésű magyar város. Öt dombra épült, középen a Vár-hegy magasodik. A Séd patak mély szurdokvölgyét a Veszprém jelképeként is ismert, szép ívű viadukt íveli át. A hegyre fel, völgybe le, kanyargós, macskaköves sikátorok, lépcsőbe torkolló utcák régi polgárházait az utóbbi időben sorra felújították, s az óváros ma szinte ugyanazt az arcát mutatja, mint a 18–19. században, amikor épült. Akik itt laknak, reggelente a számtalan templom egymással feleselő harangjainak dallamára ébrednek. A királynék városa – mondják róla. Nem véletlenül, hiszen az itteni püspökök tiszte volt az uralkodók asszonyainak megkoronázása. Az utolsó magyar királyné, Zita fejére is itt tették fel a koronát 1916-ban.
A első magyar király, István és felesége Gizella, itt alapították az ország első püspökségét. A királyné építtette a legelső püspöki templomot 1001- ben, a Szent Mihály-székesegyházat, amelynek román stílusú szentélye és altemploma ma is látható. Fölötte a mai székesegyház 1910-ben épült újjá neoromán stílusban. Itt őrzik a Gizella ereklyéjeként tisztelt felkarcsontot. Az egyik legszebb barokk épület a püspöki palota. Mellette a 13. századi Gizella-kápolna életnagyságú faliképei a legrégebbi magyar freskók közé tartoznak.
S ezzel még nincs vége a legek sorának: a székesegyház melletti Szent György-kápolnát tartják az ország legelső templomának. A 9–10. században épült. Veszprémben emelték az első magyar vasbeton épületet, a Petőfi Színházat. A közelmúltig az óvárosban működött az ország utolsó várbörtöne. A sziklafalba kapaszkodó, több emelet mély épületben a tervek szerint börtönmúzeumot is kialakítanak.
A gazdag szellemiségű egyetemi városban Egyházművészeti Múzeum, Téglamúzeum, ásványkiállítás, a Bakony és a Balaton-felvidék évezredes történetét bemutató tárlat várja az érdeklődőket. No meg Magyarország legszebb fekvésű állatkertje, a viadukt alatti völgyben.

Zirc (D5) A Bakony hegység fővárosának is nevezik a ciszterci rend magyarországi központját. Az 1100-as években épült apátsági templom és monostor a török hódoltság idején elpusztult, de a rend újjáépíttette. A mai kéttornyú barokk templom melletti apátságban különleges kódexeket, könyveket, folyóiratokat őriznek. A műemlék könyvtár értékes faragott bútorai közül külön figyelmet érdemel az intarziás asztal, amelyet a Bakony sokszínű fáiból készítettek. A főapát egykori lakosztályában a környék állat- és növényvilágát bemutató természettudományi múzeumot rendeztek be. Zirc arborétumáról is híres. A szép parkban 600-féle fa és cserje él. A legidősebb tölgyfa 400 éves.

Sümeg (C6) A város plébániatemplomát a magyar rokokó „Sixtus-kápolnájaként” emlegetik, ugyanis oldalfalát és boltozatát egyetlen hatalmas freskó díszíti. Különleges látvány a település mellett emelkedő hegy csúcsát elfoglaló 14. századi vár is, amely az egyik legnagyobb és a legjobb állapotban lévő erődítmény az országban.

Magyarpolány (D5) A Veszprémhez közeli, Europa Nostra-díjjal kitüntetett településen az egykori faluközpont 83 régi, szépen restaurált épülete áll védelem alatt. Híres műemlék az 1700-as évek végén emelt Kálvária is. A festett faszobrok a Fájdalmas Szűz kápolnájához vezető 153 lépcső mentén sorakoznak.

Herend (D5) A herendi porcelán az egyik leghíresebb hungarikum. Messze földön ismerik, vásárolják, sőt gyűjtik. Az 1826-ban alapított porcelángyár kézzel festett, finom, elegáns termékei sorra nyerték a nagydíjakat a világkiállításokon. 1851-ben, a londoni világkiállításon mutatták be először az élénk színekkel festett lepkés mintát, ami azóta a gyár márkajegye lett. Viktória királyné azonnal rendelt belőle egy étkészletnyit windsori kastélyába, ezért a lepkés, virágos motívum azóta az ő nevét viseli. A gyár melletti kereskedelmi központban egy mini manufaktúrát rendeztek be, ahol bárki kipróbálhatja a porcelánkészítést. Itt látható a világ legnagyobb herendiporcelán-gyűjteménye.

Pápa (D5) A Dunántúl Athénjének nevezik a híres barokk iskolavárost, ahol a magyar irodalom és tudomány kiemelkedő alkotói tanultak. A református gimnáziumban kapott helyet a dunántúli református egyháztörténeti gyűjtemény, a könyvtár és a levéltár is. Az 1700-as években épült katolikus nagytemplom a Dunántúl legnagyobb temploma. A városban találjuk Közép- Európa legrégebbi, ma is működőképes kékfestőműhelyét is.