Budapest első számú turistalátványossága

Európa több fővárosával ellentétben Budán a királyi vár hegytetőn áll, ahogy a meséken felnőtt utazók ezt el is várják. A Budavári Palota a város szinte minden részéről látható, teljes szépségében.
Nem egy vár épült ezen a helyen, hanem három. Az első a 13. században, a tatárjárás után, hogy kőfalaival dacoljon az ellenséges támadásokkal. Kevés emlék és leírás maradt fenn róla, de egyes szakaszai a régészeti ásatások során előkerültek. A várat a 14. században először gótikus stílusban bővítették, majd az egyik leghíresebb magyar király, Mátyás uralkodása idején messze földön híres reneszánsz palota lett belőle.
Amikor a törökök 1541-ben harc nélkül elfoglalták Budát, a középkori épületek épségben maradtak. A későbbi ostromok, tűzvészek, földrengések, nagy erejű lőporrobbanások azonban nagy kárt tettek bennük. Gyakran kellett javítani a városfalakat, új bástyák épültek, s a vár ma is látható erődítményrendszerének egy része a török korból származik.

A közel 150 éves török uralomnak véget vető három hónapos ostrom után eljött a várépítés harmadik korszaka. Eltakarították a romokat, feltöltötték a pincéket, és 1714-ben elkezdődött a mai barokk palotarendszer építése, amelyet a 19. században tovább bővítettek. A királyi palota a második világháború idején kiégett, elpusztultak értékes bútorai, festményei. Az épület a felújítása után kulturális központ lett. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, termeiben állandó kiállításon mutatják be a középkor, a reneszánsz és a barokk kor művészetét, és a leghíresebb magyar festők munkáit. A palotaegyüttes ad otthont a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Kortárs Művészeti Múzeumnak és Magyarország főkönyvtárának, a Széchényi Könyvtárnak is. A palotához a Várnegyed különleges járművével, a Duna-partról a hegyre felkúszó kötélvasúttal is eljuthatunk. A Sikló korhű állomásaival és kocsijaival ugyanolyan hangulatot áraszt, mint a 19. században.

Egyedülálló budai látványosság a kapuk mögött

Amikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek. Az öreg házak némelyikét gótikus ablak- és ajtókeretek díszítik. Érdemes benézni az udvarokra és a hosszú kapualjakba, ahol egyedülálló budai látnivalót találunk, a középkori ülőfülkéket. Valószínűleg a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott hajdan e román, gótikus és reneszánsz kőívekkel díszített bemélyedések kőpadjain.

Királyi esküvők temploma

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot – vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot – az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el. A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.

A magyar borok leggazdagabb gyűjteménye

A Szentháromság tér újabb nevezetessége a Magyar Borok Háza, ahol a több száz méteres pincében Magyarország huszonkét történelmi borvidékének 450 borával ismerkedhet meg a látogató. Aki belép, egy kis csészét kap, s ezzel indulhat el a borkalandra, és 70-80 féle bort a helyszínen meg is kóstolhat.

Az egyetlen bástya, ahol sohasem szolgáltak katonák

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

Labirintusok föld alatti városa

A Várhegy északi, nyugati lejtőjén lakókkal könnyen megeshet, hogy a kertjükben egyszer csak barlangot találnak. Még az is lehetséges, hogy a barlangban forrás fakad. A Várhegy középső és északi része olyan lyukacsos, mint egy ementáli sajt. Hajdan a feltörő hévizek alakították ki a föld alatti barlangokat, amelyeket aztán a középkor embere továbbmélyített, s így valóságos föld alatti város alakult ki, több kilométer hoszszú folyosórendszerrel. Háborúk idején nemcsak búvóhelyül szolgált, hanem a haderők észrevétlen átcsoportosítására is alkalmas volt.
A Várnegyedben a természetes és mesterséges folyosókból álló járatrendszer egy része, a Budavári labirintus nyitva áll a látogatók előtt.

Különleges program – barlangtúra a fővárosban

Sokféle jelzővel illethető Budapest, s közülük az egyik ez: barlangváros. A világon egyedülálló jelenség, hogy többemeletes lakóházak közvetlen szomszédságában nyílik egy-egy különleges barlang. Ezek közül mindenki számára látogatható a fokozottan védett Pálvölgyi-barlang, Magyarország harmadik leghosszabb, cseppkövekben gazdag barlangja. Az 500 méteres túraútvonalon óránként vezetnek csoportokat. A Szemlő-hegyi-barlang 300 méteres, most felújított szakasza is megtekinthető. Európában is ritkaságnak számít, hogy a bejáratot úgy alakították ki, hogy a mozgássérültek is be tudjanak jutni a barlangba.

Az első állandó híd Buda és Pest között

A Lánchíd Budapest jelképe, az első állandó híd a magyarországi és második a Duna teljes szakaszán.
Először rév szállította át a fontos kereskedelmi útvonalat kettészelő folyón az utasokat, de már a 15. század elején hajóhíd állt a vízen. Télen a befagyott Dunán gyalog és szekérrel is át lehetett kelni, de jégzajláskor teljesen megszűnt az összeköttetés a két part között. Gróf Széchenyi István – aki legendásan sokat tett az ország és a város fejlődéséért – 1820 dermesztően fagyos decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki elég merész volt ahhoz, hogy a mozgó jégtáblák között átszállítsa őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére.
Terv már volt korábban is, az 1700-as évek végén született meg, s mintául a prágai, több támpilléres Károly híd szolgált. Később azonban más műszaki megoldást választottak. Széchenyi gróf Angliában látta meg William Clark mérnök lánchídját, s őt kérte fel az első magyar híd megtervezésére. A kivitelezést az angol mérnök névrokonára, a skót Adam Clark építőmérnökre bízta. A Lánchidat 1849. november 20-án adták át.
A hídról érkezőknek néhány évig meg kellett kerülniük a Várhegyet ahhoz, hogy útjukat nyugat felé folytathassák. 1853-ban hét és fél hónap alatt átfúrták a hegyet, majd megépült a 350 méter hosszú, tíz méter széles és magas Alagút. Számtalan kedves anekdota született róla, például az, hogy ha esik az eső, ide tolják be a Lánchidat, el ne ázzon. S furcsamód az Alagút hossza pont akkora, mint a bejáratával szemben álló Lánchídé.

Automata hídépítő kalapács a 19. századból

A babona szerint, amikor a hajónk átúszik egy híd alatt, gyorsan kívánni kell valamit, és az teljesül. Budapesten kilenc kívánságunk is lehet. A két vasúti híddal együtt 9 híd ível át a Dunán, közülük a legfiatalabb a közelmúltban épült Lágymányosi híd. 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották budapesti hidakat. A legtöbbet újjá lehetett építeni, de például az eredeti Erzsébet híd – amely a népszerű Erzsébet királynéról kapta a nevét – annyira megrongálódott, hogy a helyén újat kellett építeni. A szép vonalú kábelhíd, amelynek építését a fél város kísérte izgatott figyelemmel, 1965-ben készült el. A világháború után helyrehozott Szabadság híd viszont olyan, amilyennek az 1896-os millennium – a honfoglalás ezeréves évfordulója – tiszteletére készült. Maga Ferenc József császár és király verte bele a legutolsó szegecset, komoly technikai bravúrral. Az uralkodó ugyanis nem vett kezébe semmilyen szerszámot, a Pesten felállított díszsátorban megnyomott egy gombot, ezzel beindított egy 45 tonnás kalapácsot a budai hídfőnél. Így került a helyére az utolsó, ezüstből készült szegecs. Majd eltűnt. A kiszedéséhez is bizonyára kellett némi bravúr. Most üveglap őrzi az utódot, ami már nem ezüst.

Budapest legszebb parkja egy sziget

A hétpilléres Margit híd, Budapest második állandó hídja francia tervek alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend költözött a védett területnek számító Nyulak szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után kapta a most is használatos nevét. A szent életű királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt haláláig.
A Margitsziget volt királyi vadászterület, majd a 19. századtól a főváros 100 hektáros pihenőparkja lett. Hatalmas fái sportpályákat, uszodát, a főváros legnagyobb szabadtéri strandját, szabadtéri színpadot, gyógyszállókat rejtenek. A szigeten – amely kishajóval is elérhető – nincs autóforgalom, viszont bérelhetőek a családi kerékpárok, a népszerű bringóhintók. A szigetet északon az Árpád híd köti össze Pesttel és Óbudával.

A római kori város

A rómaiak a mai Óbuda területén építették fel Pannónia tartomány központját. A birodalom határa a Duna vonala volt. Budapest kétezer évvel ezelőtti elődje a római kori katonai táborváros, s mellette a katonákat kiszolgáló mesteremberek, kereskedők városa, Aquincum volt. A hajdani katonai amfiteátrum romjai Óbudán láthatóak. Innen két kilométernyire pedig az ókori polgárváros központjának utcáit, s házainak maradványait nézhetjük meg.