A világ gyógyvizekben leggazdagabb fővárosa

Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, méghozzá azzal az indoklással, hogy ez a világ legtöbb gyógy- és termálvízkútjával rendelkező fővárosa. Világviszonylatban egyedülálló, hogy a 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter.
A budai Duna-parton sétálva nevezetes gyógyfürdők sorára bukkanunk. Az is talál kedvére valót, aki sportolni akar, és az is, aki inkább izzad a gőzben vagy a termálvizes mártózástól remél enyhülést. Az itteni gyógyvizek mozgásszervi, keringési, valamint női betegségek gyógyításában hatásosak. A fürdők környékén kutakat és ivócsarnokokat is találunk, különböző ásványi anyagokban gazdag forrásvízzel. A legismertebb ivócsarnok egyben a Lukács Gyógyfürdő bejárata. 1937-ben nyitották meg, s gyógyvizeit többek között gyomorbántalmak megszüntetésére fogyasztják. A fürdő épülete 1894-ben épült fel, gyógyászati sikereinek gyorsan híre ment, s Európa-szerte az ország egyik nevezetességévé vált.
Budán híresek a török korból fennmaradt, ma is működő fürdőcsarnokok, így például az 1500-as évek végén épült Király fürdő vagy a Rác fürdő. A Rudas fürdő – a nyolcszögletű medencét magában foglaló, oszlopos kupolacsarnokkal – a legdíszesebb és a legidősebb török fürdő.

Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője

A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A gyógyvizéről Evlia Cselebi török világutazó azt írta: addig kell benne maradni, míg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani. A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült, majd elkészült a hullám-, majd néhány évvel később a pezsgőfürdő. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok.

A legjobb kilátóhely Budára és Pestre

A monda szerint a Duna-parton meredeken felfelé emelkedő sziklafalról taszították le 1046- ban a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok a hittérítő Gellért püspököt. A hegy ma az ő nevét viseli. Szobra a Gellért-hegy Dunára néző oldalán, egy vízesés felett áll.
A hegy tetején, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után, az osztrák császár a rebellis város megrendszabályozására citadellát építtetett. Teraszairól, 140 méteres magasságból ismerkedhetünk az alattunk elterülő Budapesttel. Odalentről pedig szinte mindenhonnan jól látható a hegy tetején álló, pálmaágat tartó női bronzalak, a Szabadság-szobor, amelyet a második világháború után, 1947-ben állítottak fel az ország felszabadulásának emlékműveként.