Őrség (A–B6) Úgy vonzza ez az érintetlen táj és 18 apró falva a stressztől, szmogtól elfáradt városi embert, mint a mágnes. A különleges építkezési mód, a mesterségek, a szokások mind úgy alakultak ki, hogy a természet állandó próbára tette az itt élőket, akiknek őseit a honfoglalás (896) után telepítették az Őrségbe. Feladatuk a határ és az átjárók védelme volt. Erdőirtással vették el a házhelyet a természettől, s mivel a völgyek vizenyősek, nehezen járhatóak voltak, a kisebb magaslatokon építkeztek. Így alakult ki az egyedülálló települési forma, az úgynevezett szer, amikor is egy-egy dombtetőn egy család élt. Nagy család, vagyis 20-25 ember. Ennyi szájat kellett etetni a nehéz téli időben is, amikor a hó elzárta a falvakat a külvilágtól. Az őrségiek nagyrészt önellátásra rendezkedtek be, többnyire csak magukra számíthattak. A környék kiváló agyagából cserépedényeket készítettek, fából faragták szerszámaikat, bútoraikat, fonták kosaraikat. A legtöbb ház mellett ott a műhely, a faragókamra. Az Őrségben ma is dolgoznak a fazekasok, három falu, Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa (B6) mestereinek udvarán, az égetőkemencében fazekak, lábasok, tepsik, korsók, bögrék izzanak. S a többi faluban a fafaragók, a kosárfonók és a seprűkötők sem hagytak fel hivatásukkal. A házaknál mézet, szárított gombát lehet venni vagy otthon préselt tökmagolajat, és a gazda pálinkáját, borát kóstolni.
Az Őrségi Nemzeti Park – fürdésre alkalmas tavaival, folyóival, zöld legelőivel, kristálytiszta forrásaival – védett, illetve fokozottan védett terület. Több mint hatvan százalékát vadakban gazdag erdő borítja. Főleg fenyves, s így a kirándulókat, túrázókat, kerékpározókat gyantás, frissítő, tisztító illat kíséri.
Ez az Őrség illata.

Őriszentpéter, Pankasz (B6) A 18 településből álló tájegység központjában, Őriszentpéteren láthatjuk az ország egyik legszebb román kori erődtemplomát.
Pankasz község értékes műemléke a 18. századi „szoknyás” harangláb. A harangot faszerkezet tartja, melynek egyik ékessége a rozsszalmából készült zsúppal fedett alacsony tető, az úgynevezett „szoknya”.

Velemér (B6) Az ország egyik leglátogatottabb műemlékéről, a falu melletti dombon álló, 13. századi, gótikus és román stílusban épült templomról híres. 14. századi freskói szinte teljesen beborítják a falakat.

Szalafő (A-B6) Az ősi, középkori településszerkezetet legjobban megőrző kicsi falu. Hét dombra épült, s közülük az egyiken, a Pityerszeren, szabadtéri néprajzi gyűjteményt láthatunk. A szoba-konyha- kamra beosztású, 19. század eleji, zsúptetős, tornácos lakóházakat, a műhelyt, a favágószéket, a régi szerszámokat, az állatok itatására kialakított aprócska tavat és a Magyarországon egyedülálló emeletes „raktárt”, földszintjén az éléskamrával, s felette a nyitott terménytárolóval. Az épületek legtöbbször U alakú udvart alkottak, amit a negyedik oldalon embermagasságú kerítés zárt le. Így kisebb erődítmény alakult ki.

Göcsej (B6) Az Őrséggel szomszédos Göcsejben, a közel hetven falut összefogó tájegységben is dombtetőkre építkeztek az első telepesek. A nehezen járható utak miatt a külvilágtól elszigetelt falvakban sajátos nyelvjárás alakult ki. Néhány kutató szerint ez hasonlít leginkább az ősmagyar nyelvre. Zalaszentgyörgy (B6) román kori templomáról, Böde (B6) község a határában álló 13. századi templomról ismert, Zalalövőn (B6) pedig római kori katonai tábort tártak fel a régészek.

Zalaegerszeg (B–C6) Műemlék lakóházat már csak keveset látni Göcsejben (B6), a régi épületeket „átvitték” a tájegység központi nagyvárosába, Zalaegerszegre, ahol az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményét alakították ki. A falumúzeumban a 150-200 éves berendezett házak, a vízimalom, a pajták, a gémeskút egységes faluképet mutatnak. Zalaegerszegen érdemes felkeresni a Göcseji Múzeumot is, a barokk plébániatemplomot vagy a skanzen szomszédságában található olajipari múzeumot.
Az Aquacity a fiatalok által kedvel vízi vidámpark, a közeli Kehidakustány (C6) gyógy- és élményfürdője pedig az egész család számára kellemes kikapcsolódást jelent.