Gyorsan született metropolis

A 19. század közepétől kezdve Budapest építési lázban égett. Ellentétben Európa más fővárosaival, amelyeket a hosszú történelmi korok formáltak metropolisszá, Budapest 40-50 év alatt, hirtelen vált világvárossá, ekkor alakult ki a nagyrészt ma is látható városkép. Mindez nemcsak a század elején megindult gazdasági fejlődésnek volt köszönhető, hanem olyan szomorú eseménynek is, mint az 1838-as árvíz, ami több ezer épületet pusztított el Pesten. Modern, új város épült a helyükön. Kialakultak a sugárutak, a körutak, és csak néhány merész gondolkodónak jutott eszébe, hogy újra hajózhatóvá kellene tenni a Nagykörút vonalát, ahol valaha a Duna egyik mellékága hömpölygött.
Az 1840-es években jelent meg a kor nagy találmánya, az első gázlámpa a Nemzeti Múzeum falán. Alig egy évtized múlva már közel 10 ezer gázégőt és utcai lámpát táplált az időközben megépült első pesti gázgyár. Néhány évvel később megkezdte működését az első vízmű. A századfordulóra az új Operával, hidakkal, Parlamenttel büszkélkedő Budapest felzárkózott az örök riválisnak tartott Bécshez.

A Parlament egyedülálló légkondicionálása

Kedvelték a pompát és a gazdag díszítést a 19. század második felének városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa egyik legszebb parlamentje a pesti Dunaparton. Az eklektikus épület a kor sajátos művészeti gyűjteménye gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, a külsejét díszítő 88 szoborral, barokk térhatású díszlépcsőházával, freskóival, mozaikablakaival, gobelinjeivel, festményeivel.
Az 1800-as évek végén egyedülálló volt az Országház hűtőrendszere. Az épület előtti téren két szökőkút működött, ide rejtették a légcserét biztosító alagutak bevezető nyílásait, s így vízzel hűsített levegő jutott be az üléstermekbe. A hűtő alagutakat később befalazták, de néhány régi légcsatorna még ma is használható. Ha kánikulában nagy mennyiségű jeget hordanak ide, ezzel hűthető a levegő.

Kettessel a világörökség útvonalán

A Parlament előtt, a Kossuth téren is fel lehet szállni a 2-es villamosra, ami városnézésre is kiváló. Ablakaiból látjuk Buda és Pest világörökségként védett részeit. A villamos a pesti Dunaparton eljut a Lánchídig, a Roosevelt térre. Itt áll a 19. század hatvanas éveiben épült Magyar Tudományos Akadémia szép, neoreneszánsz épülete.
Szomszédságában találjuk az egyik legszebb szecessziós épületet, a Gresham-palotát. A főváros legnagyobb, 12 ezer négyzetméteres lakóházát 1907-ben az angol Gresham biztosítótársaság építtette. Az első világháború után földszintjén kávéház nyílt. A múlt század húszas-harmincas éveiben itt találkoztak a progresszív gondolkodású fővárosi értelmiségiek és művészek. A közelmúltban újjávarázsolt palotában a város legelegánsabb luxusszállodája működik.

A kontinens első földalattija

Amikor 1896-ban átadták a forgalomnak, a kontinens első földalattija volt – és a második a londoni után. Alig tíz perc alatt vitte el utasait a Belvárosból a Városligetbe. A hat méter széles alagutat szegecselt vasoszlopok osztják ketté, a korhűen felújított állomások, a fa pénztárfülkék és kerámiatéglával kirakott falak most is a századforduló hangulatát idézik. A több mint nyolcvan évet szolgált régi kocsik azonban már csak a múzeumban láthatók. Amikor megépült a metró is Budapesten, a földalattit – ami alig néhány méterre az utcaszint alatt közlekedik – az egész város elkezdte „kisföldalattinak” becézni.

A várostervezés legszebb alkotása

A földalatti Budapest legmutatósabb sugárútjának vonalát követi. Az Andrássy út a tervszerű városépítés 19. század végi remekműve. Ez a pesti színházi világ egyik főútja. Nemcsak azért, mert itt látható az impozáns, teraszos, szobrokkal, oszlopokkal ékesített Operaház, hanem azért is, mert a közeli keresztutcában működik a népszerű Operett Színház és több prózai színház. Az Oktogon melletti Liszt Ferenc tér az utóbbi néhány évben a fővárosiak kedvelt szórakozóhelye lett. Sorra nyíltak a kávéházak, a nemzetek konyhájának ízeit kínáló, klub hangulatú éttermek, zenés kocsmák, dzsesszklubok. Nyaranta az asztalok kiköltöznek a térre, s itt szórakozik, lazít a fél város.

A nagydíjas arkangyal

Az Andrássy út az egyik legismertebb magyar szoborcsoport, a millenniumi emlékmű főalakjával szemben fut ki a Hősök terére. Az emlékművet 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal 5 méteres szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja – épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító magyar király álmában megjelent. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat kapott. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak bronzalakjai állnak.

Legnagyobb képzőművészeti gyűjtemény

A Hősök teret kétoldalt szép, klasszicizáló épületek zárják. A Műcsarnok az ország legnagyobb képzőművészeti kiállítóhelye, termeiben a kortárs hazai és nemzetközi képző- és iparművészet képviselői mutatkoznak be. Nyolcvan főt befogató különtermében pedig Magyarország természeti, építészeti, történelmi értékeit bemutató háromdimenziós filmet láthatunk. A tér túloldalán a Szépművészeti Múzeum a legjelentősebb magyar képzőművészeti gyűjteménynek ad otthont. De az is talál érdekességet a falak között, akit az ókor művészete vagy az európai festészet érdekel.